Egy ország irányításának szervezeti felépítése, amely meghatározza, hogy ki és hogyan vezeti azt.

Az államforma azt szabja meg, hogy:

• ki vezetheti az országot, milyen hosszú ideig, milyen módon választják meg,
• hogyan vezetheti az országot: a kormányzásnak, igazgatásnak módját.

Három fajta államforma létezik:

1. monarchia: Itt az államfő a hatalmat egyszemélyben gyakorolja, ekkor uralkodónak hívjuk. Hatalmát örökléssel, választással vagy választással + örökléssel szerzi és haláláig vagy határozott ideig tarthatja meg azt.

görög: monarkhia (egyeduralkodás) = monosz (egyedül) + arkho (ural)

2. köztársaság: Ha az állam élén nem uralkodó (király, császár) áll. Az ország lakossága, illetve az alkotmányában előírt módon választott köztársasági elnök (államfő), képviselőik, a kormány vesznek részt a közügyek megvitatásában, együttesen gyakorolják az államhatalmat. Hatalmukat választással szerezhetik, hivatali idejük szintén lehet határozott vagy határozatlan idejű. Pl. Magyarország

3. átmeneti államformák: Ezeket kissé nehéz pontosan megfogalmazni, de valamennyire mindegyik beleillik a monarchiába, vagy a köztársaságba.

Példamondatok:

• Mi már majdnem minden államformát átéltünk.
• A köztársaság államformájának az eredete egészen az ókorig nyúlik vissza.
• Erről a fajta államformáról még nem tanultunk.