anabaptisták

Újrakeresztelkedők. a reformáció radikális népi irányzata a 16-17. században, amely elutasítja a nagy egyházak megkérdőjelezhetetlen szabályait, tanításait, hatalmat, a gyermekkori megkeresztelkedést. Nem ismerték el más egyház megkeresztelését, ezért újrakeresztelték azokat, akik csatlakoznak az ő gyülekezetükhöz.
Legjelentősebb személyisége Münzer Tamás.

Példamondatok:

  • A katolikus egyház üldözte az anabaptistákat.
  • Az anabaptisták másképp értelmezték a Biblia tanítását.
  • Az anabaptista egyház az 1500-as években indult el.
  • Az anabaptisták ellenezték a katolikus egyház hatalmaskodásait.

Eredet:

görög: anabaptizein= ana (újra) + babtidzó (keresztel)


« amorf anakronizmus »