Nem eredeti, hanem olyan értelemben, amelyben a szót v. szókapcsolatot csak később, utólag kezdték használni, az eredetitől kissé eltérő jelentéssel, valamilyen más dolog megértetéséhez.

Példák:

• „Kong a fejecskéje.”: buta
• „Elszállt felette az idő.”: öreg, régi
• „Az írónak jó tolla van.”: A „toll” szó átvitt értelemben stílust jelent, tehát jó, élvezetes stílusban ír
• A „tragédia” eredetileg egy írásos mű, amiben a főhős mindig elbukik, esetleg meg is hal. Mivel ez egy szomorú dolog, átvitt értelemben nagy problémákra (pl. egy haláleset) is szokták mondani, hogy tragédia.