Azok a dolgok, amelyek meghatározzák egy terület éghajlatát. Ha tudni akarod, hogy milyen az éghajlat egy területen, akkor mindig a következő dolgokat kell megvizsgálnod:

• Napsugárzás
  A napfény az, ami leginkább meghatározza az éghajlatot. A napsugárzás ereje a nap sugarainak beesési szögén múlik: minél nagyobb szögben esnek a napsugarak a felszínre, annál jobban melegítenek. Ez pedig attól függ, hogy a hely milyen messze van az Egyenlítőtől. Az Egyenlítőhöz közel eső helyeken nagy a beesési szög, ezért meleg van, a sarkok felé közeledve pedig egyre kisebb a beesési szög, ezért egyre hidegebb van. A sarkokon van a leghidegebb.

• Az óceán közelsége
  Ha egy olyan hely éghajlatát kell megállapítani, amely óceán közelében van, akkor az óceán hatása mindig befolyásolja az ott uralkodó időjárást. Az óceánok és a tengerek lassabban melegednek és hűlnek, mint a szárazföld, ezért az óceán felől érkező szelek nyáron hűtenek, télen pedig fűtenek. Ez azt jelenti, hogy az óceánok közelében a nyár egy kicsit hűvösebb, a tél pedig enyhébb lesz mint az ugyanolyan földrajzi szélességű más területeken. Az óceánhoz közel eső területek éghajlatát általában az enyhe tél, a hűvös nyár és a bőséges csapadék jellemzi. A bőséges csapadékból az következik, hogy a folyók általában bővizűek. A sok nedvesség miatt jellemző a magas páratartalom és a köd is. Az óceán egy másik hatása, hogy a szelek által mozgatott meleg vagy hideg tengeráramlások is befolyásolják az éghajlatot, mert melegítik vagy hűtik a szárazföldek partjait.

• Szél
  A szeleket a hőmérséklet-különbség mozgatja, és a domborzat és a Föld forgása is befolyásolja. Földünkön van egy kialakult széljárási rendszer, amelyet nagy földi légkörzésnek neveznek. Ez azt jelenti, hogy kialakult egy állandó rendje annak, hogy mikor és hol milyen szelek fújnak. Ezért ha a vizsgált terület olyan helyen van, amelyre egy állandó jellegű szél hat, akkor az is befolyásolhatja az éghajlatot (pl. hűthet vagy fűthet, nedves vagy száraz levegőt szállíthat).

• Magasság
  A földrajzi magasság szintén befolyásolja az éghajlatot. Ez azon alapul, hogy minél magasabbra megyünk, annál hidegebb van. Másképp melegszik egy magasan fekvő terület, mint egy mélyen fekvő, és a melegedés függ a felszíntől is (például egy növényekkel borított felszín jobban melegszik, mint egy hófödte hegycsúcs, mert a fehér hó visszaveri a napsugarakat).

A teljes folyamat tehát így néz ki:

• minden a napfénnyel kezdődik. Az, hogy a napfény milyen hőmérsékletet hoz létre egy adott helyen, függ a beesési szögtől (vagyis az Egyenlítőtől való távolságtól, azaz a földrajzi szélességtől),
• a hely földrajzi magasságától,
• a felszín növényzetétől
• és attól hogy vízfelületről vagy szárazföldről van-e szó.
• A különböző helyek közti hőmérséklet-különbségek szeleket indítanak el, melyeket befolyásol a domborzat és a Föld forgása is. A szelek megváltoztatják egy hely hőmérsékletét, csapadékot vagy száraz levegőt hoznak, és tengeráramlásokat is hajtanak, amelyek megint csak befolyásolják az adott hely hőmérsékletét.
• A nappalok és az éjszakák váltakozását, és így a nappali felmelegedést és éjszakai lehűlést a Föld saját tengelye körüli forgása okozza.
• Az évszakok váltakozását pedig a Föld, Nap körüli keringése és a Föld forgástengelyének dőlése okozza.

Ezek tehát az éghajlatot befolyásoló tényezők.