elégia

Bánatos hangú, általában a beletörődés, megbékélés vagy bizakodás hangján végződő költemény. Az ókori görög költészetben találhatóak meg a legkorábbi elégiák. Sokféle dologról szólhatnak, ide tartozhat bármilyen verses mű, ami hosszabb, mint az epigramma.

Eredet:

görög: elegosz (panaszdal)


« elbeszélő költemény elegy »