A család (família) nemcsak vér szerinti kapcsolatot jelentett, hanem a középkorban a családhoz tartozónak tekintették mindazokat, akik a családfő, az úr szolgálatában álltak. A familiaritás a főurak valamint a közép- és kisbirtokos nemesek közötti kapcsolatot jelentette, amely jellemző volta az egész középkorra.
A kisebb földtulajdonnal rendelkező nemesek egy-egy nagyobb úr famíliájába szegődtek, védelmet keresve más nagyurakkal szemben. A familiárisok hűséggel, tanáccsal, katonai szolgálattal tartoztak uruknak, háború esetén vele harcoltak, békeidőben vezették birtokait vagy bíráskodtak helyette. A familiárisok szolgálatait az úr különféleképp jutalmazta (hálálta meg): pénz, fegyverzet, ruházat, ellátás. A leghűségesebbek pedig abban reménykedhettek, hogy uruk birtokadományt jár ki számukra a királynál.