fehérje

Az állat- és növényvilágban igen elterjedt tápanyag. Az élethez nélkülözhetetlen, bonyolult összetételű, nagy molekulájú szerves vegyület. A fehérjék főként szenet, hidrogént, oxigént, nitrogént és ként tartalmaznak.
De az ezt az anyagot bőven tartalmazó ételekre is használjuk a fehérje szót, pl. tej, hús, szója. Például amikor azt mondják valakinek hogy „egyen több fehérjét”, akkor ezalatt azt értik hogy egyen több húst, vagy igyon több tejet.
Legtisztább állapotban a tojásfehérjében találjuk meg; szárítva sárgás, átlátszó, fehér porrá törhető, szagtalan és íztelen, vízben oldódik.

Az állati és növényi test fontos építőanyaga. A zsír és a szénhidrát mellett a legfontosabb emberi és állati táplálék. Nemcsak az élő szervezetek vázának felépítésében vesznek részt, hanem a létfenntartó testi folyamatokban is igen nagy szerepet kapnak. Szerepük a szervezetben "alacsony" hőmérsékleten lezajló kémiai folyamatok elősegítése.

Példamondatok:

  • Béla azért ilyen izmos, mert sok fehérjét eszik.
  • A vegetáriánusok nem esznek állati fehérjét.
  • Gizinek nem volt ideje ebédelni, ezért a napi adag fehérjét egy fehérjeturmixból vitte be a szervezetébe.

Eredet:

A fehér szóból, ami a tojásfehérjére utal. Azért innen ered, mert a fehérje szinte fehér színű, és a tojásfehérjében található meg a legnagyobb mennyiségben.


« fasizmus fehérvérsejt »