földönfutó

1. meghatározás: főnév

Nagyon szegény, saját föld és ház nélküli (ember), akinek nehéz mezőgazdasági munka ad megélhetést. Vagyontalan, saját föld és ház nélküli éhező.

Példamondatok:

  • A tűzvész által földönfutó lett a tulajdonos.
  • A földönfutó parasztok mások földjén dolgoznak.
  • A háború után sok ember földönfutóvá vált.

földönfutó

2. meghatározás: főnév

régies: A hatóságok által körözött személy, vagy száműzött (ember), akit a törvények nem védenek, bárki üldözhet.

Példamondatok:

  • A földönfutó az erdőben bujdosott.
  • Az utcák falára volt kitűzve a veszélyes földönfutó képe.
  • A tárgyaláson kiderült, hogy a földönfutó ártatlan.
  • A katonaszökevényből földönfutó vándor lett, aki nem mehet haza.

« földköpeny földrajz »