hágcsó

Egyágú, kötélből vagy vasból készült létra, amelyet ostromokkor használtak a katonák úgy, hogy azt a falnak támasztották, vagy a falra akasztották, és ezen másztak be várba vagy városba.

Eredet:

magyar: hág (egyre magasabbra jut) + csó (főnévképző)


« hadviselés hajlandó »