hámizomsejt

A csalánozók testfala két sejtrétegből áll, közöttük egy rugalmas, kevés sejtet tartalmazó kocsonyás réteg található. A külső és a belső sejtréteget legnagyobb számban hámizomsejtek alkotják. Ezek, a hámszövet sejtjeihez hasonló módon, szorosan egymáshoz illeszkedve borítják a felületet. A hámizomsejtek összehúzódásra és elernyedésre is képesek, segítségükkel mozog az állat.

A külső hámizomsejt rétegben, különösen a tapogatókon nagy számban találhatók a csalánsejtek, amelyekről a törzs a nevét kapta. Ennek a sejttípusnak a táplálékszerzésben és a védekezésben van szerepe.

Eredet:

ősi indiai: umi sejt (hám, burok, takaró) + izom sejt+ sejt = olyan izomsejt, ami valaminek a legfelső rétegén, felületén található, takar valamit. Ugyanaz mint az embereknél a bőr, mert ez a legfelsőbb réteg. De figyelem! Az emberek bőrét nem hámizomsejtnek nevezzük.


« hamis Hammurapi törvénykönyve »