A hangokat a fülünkkel halljuk. Amikor beszélünk, a hangokat mi hozzuk létre a szánk és a nyelvünk segítségével. Ezeket a hangokat úgy hívjuk, hogy beszédhangok.

Például: cseng a csengő, kopog a kalapács, csobog a víz, kukorékol a kakas.

Példamondatok:

• Az állatok is adnak ki hangokat.
• Hallod az autó hangját?
• A zongorának szép hangja van.
• A szánk és nyelvünk mozgatásával sokféle hangot tudunk kiejteni.

A hangokat a fülünkkel érzékeljük. Nyelvtanórán a hang szónak a beszédhang jelentését használjuk. Amikor kimondunk egy betűt, az a hang. A beszédhangokat mi hozzuk létre a szánkkal és a nyelvünkkel.

Példamondatok:

• Eszter nevének első hangja az „e” hang.
• Hányadik hang a bolha szóban az „o”?
• Ezt a hangot, kérlek, mondd újra!
• A málna szó öt hangból áll.

Olyan hullám, amit hallani tudunk. Egy rezgés miatt alakul ki, és valamilyen közegben terjed (levegőben, vízben, stb.).

Például, ha egy csésze oldalát megütöd egy kiskanállal, az ütés miatt kialakult rezgés miatt kezdenek el terjedni a hanghullámok. Vagy, amikor beszélsz azért tudsz kiadni hangokat, mert a hangszálaid rezegnek, és az emberi beszédet a víz alatt is tudod hallani, de eltorzulnak a hangok, mert a vízben másképp terjednek a hanghullámok.

Példamondatok:

• A víz alatt is hallható hang.
• A kutyák olyan hangokat is képesek meghallani, amit mi nem.
• Az erdőben valamilyen messziről jövő hangot hallottunk.