helóta

Állami tulajdonú szolga az ókori Spártában, többnyire hadifogoly, akit az állam egy szabad spártainak adott munkásnak. Földműveléssel foglalkoztak. Nem rabszolgák, de nem is szabadok. Pl. házasságot köthettek egymás között, nem lehetett eladni őket, a spártaiak birtokához tartoztak, emiatt nem költözhettek szabadon. Termelése egy részét a hódítóknak kellett adnia. Az állam tulajdona volt.
Családjuk, személyes tárgyaik voltak, de büntetlenül meg lehetett ölni őket. Katonáskodtak, és ha nagyon jól harcoltak, kaphattak jogokat.
A felszabadított helóták a spártai hadseregben gyalogosként szolgáltak.

Eredet:

görög: heilota (Helosz város lakója), feltételezések szerint ebben a városban voltak először helóták.


« hellén helyesírás »