himnusz
1. meghatározás:
főnév
irodalom
Dicsérő ének, vers, amely egy személy vagy közösség jó tulajdonságairól, sikereiről, kiváló tetteiről, győzelmeiről szól.
Példamondatok:
- A király talpnyalója himnuszt ír az uralkodónak.
- A hadvezér győzelmére himnuszt ír a költő.
- Minden magyar ember el tudja énekelni a Himnuszt.
Eredet:
latin: hymnus (hálaadó ének) < görög: hümnosz (ünnepi költemény)
himnusz
2. meghatározás:
főnév
irodalom
A keresztény középkorban Istent vagy szenteket dicsőítő ének.
Példamondatok:
- A kórus az angyalok himnuszát énekelte.
- A középkorban sok himnuszt írtak Istenhez.
- A templomi himnusz nagyon különleges volt.
Eredet:
latin: hymnus (hálaadó ének) < görög: hümnosz (ünnepi költemény)
himnusz
3. meghatározás:
főnév
irodalom
Az ókori görögöknél istent, hőst, vagy eszmét dicsőítő óda.
Példamondatok:
- Zeuszról biztosan írtak himnuszt.
- Achilleusz himnuszát sosem olvastam.
- A szabadságról szóló himnusznak nagyon tetszett a mondanivalója.
Eredet:
latin: hymnus (hálaadó ének) < görög: hümnosz (ünnepi költemény)
himnusz
4. meghatározás:
főnév
irodalom
Átvitt értelemben: Túlzott, gyakran elfogult dicséret.
Példamondatok:
- A kritikusok himnuszt zengenek a színész legutóbbi alakításáról.
- A szülő saját gyerekéről szóló himnuszt türelmesen hallgatja az osztályfőnök.
- Nem hallottam himnuszt a legújabb mozi filmről.
Eredet:
latin: hymnus (hálaadó ének) < görög: hümnosz (ünnepi költemény)
« hímnős
hímvessző »