Két megjelölt határ közé eső részt hívjuk intervallumnak. Értékeknél az intervallum a két érték (szélsőérték) közé eső összes értéket jelenti. Matematikában arra használjuk, hogy meghatározzuk vele a számoknak egy területét.

A zárt intervallumba beletartoznak a szélsőértékek is. Ezt számegyenesen teli karikával, írásban szögletes zárójellel jelöljük. A szélsőértékek közé pontosvesszőt teszünk.

Például: [–1;6]. Az intervallum magába foglalja az összes számot –1 és 6 között, a –1-et és a 6-ot is. Legkisebb értéke a –1 és legnagyobb értéke a 6.

A nyílt intervallumba nem tartoznak bele a szélsőértékek. Ezt számegyenesen üres karikával, írásban nyitott szögletes zárójellel jelöljük.

Például: ]–1; 6[

Megadhatunk intervallumot úgy is, hogy az egyik oldala nyitott, a másik pedig zárt.

Például: ]0; 200]. Ez azt jelenti, hogy az intervallumba a nulla nem tartozik bele, a 200 viszont beletartozik.

Példamondatok:

• Ebben az intervallumban keressük a megoldásokat.
• Ez túl nagy intervallum, túl sok szám tartozik bele.
• Ez a szám nincs benne a kijelölt intervallumban.