jel

1. meghatározás: főnév

Egy rajz, mozdulat vagy hang, aminek saját jelentése van. A jelek is gondolatokat mutatnak meg. Az íráshoz használt jeleket írásjelnek hívjuk.

Jelek például: Az integetés a köszönés jele. A becsengetés annak a jele, hogy kezdődik az óra. A betű a hang írott jele.

Írásjelek például: a pont (.), a vessző (,), a felkiáltójel (!), vagy a kérdőjel (?).

Példamondatok:
A bíró sípjellel közli a meccs végét.
Jelekkel is tudunk gondolatot közölni.
A jel néha pontosabban fejez ki egy gondolatot, mintha szavakkal írnánk le.
Intéssel adott jelt az indulásra.


jel

2. meghatározás: főnév nyelvtan

Egy rajz, mozdulat vagy hang, aminek saját jelentése van. Például az írásjelek: ! , ? Az integetés a köszönés jele. A becsengetés annak a jele, hogy kezdődik az óra.

Példamondatok:

  • Három kopogás az ajtón lesz a titkos jel!
  • A szív a jele a szeretetnek.
  • A kottában van egy csomó érdekes jel.

jel

3. meghatározás: főnév nyelvtan

A toldalékok egy másik csoportja. A jelek jeleznek valamit. A szó jelentését egy kicsit változtatják meg, de nem teljesen!

Például: radír + (o)k = radírok.

A jel, a „k”, az „o” csak egy segítő hang, hogy könnyebben ki tudd ejteni egymás után a szót és a jelet. Így nehezebb lenne: radírk.

Néhány jel:
A többesszám jele: a „-k”. Azt jelzi, hogy nem egy, hanem kettő vagy több van valamiből.

Például: könyv + (e)k = könyvek, cipők, sálak.

A múlt idő jele: a „-t” vagy a „-tt” azt mutatják meg, hogy már megtörtént, elmúlt egy cselekvés.

Például ír + t = írt, futott, leesett, aludt, eltört.

Példamondatok:
Ha több fáról beszélünk, a többes szám jelét használjuk.
A jelek sok fajtáját később fogjátok tanulni.
A jel egy kicsit megváltoztatja a szavak jelentését.


« jehova jelenkor »