Nagyon kemény kő, amely egy másik ilyen kőhöz vagy bármilyen kemény tárgyhoz ütve szikrát vet. A kőkorszaktól kezdődően tűzgyújtó eszközként használták. Ezért nevezték tűzkőnek is.
kovakő
Eredet:
kova < ómagyar: kova < ősmagyar: kőü, kőv, kav (kő)
kovakő
A kovakő a kvarc régies ásványtani elnevezése. A kvarc egy gyakori ásvány, amelynek vegyi összetétele szilícium-dioxid. Felhasználása széleskörű: használja az üveg- és kerámiaipar, az építőipar, gyártanak belőle csiszolóanyagot, az órákban és különféle elektromos szerkezetben rezgőkristályként működik.
Eredet:
kova < ómagyar: kova < ősmagyar: kőü, kőv, kav (kő)
« kotorék kovalens kötés »