kromoszóma

A sejtmagban található, öröklődő tulajdonságokat hordozó nagy méretű (makro) molekula. Valójában egy hosszú, spirál formában feltekeredett DNS-molekula.

A kromoszóma két formát vehet fel.
Egy sejt életének legnagyobb részében a kromoszóma egy hosszú fonalnak néz ki, ami egy laza, szabálytalan, gombolyag formába van csavarodva (mint amikor fogsz egy cérnát és a két tenyered között addig dörzsölöd, amíg egy laza golyót nem kapsz).
Viszont amikor a sejt osztódik, egy rövid időre ebből a golyóból kialakul a jól ismert X forma.
Amikor az osztódás után létrejön a két új sejt, mindkét sejtben újra visszaáll a kiindulási, gombolyag forma.

Az embernek minden sejtjében, az ivarsejteket kivéve 46 db, azaz 23 pár kromoszómája van.

Eredet:

a görög króma (szín) és szóma (test) szavakból. A kromoszómák ugyanis bizonyos kémiai anyagokkal jól színezhetők megfigyelés céljára, így jól láthatóak pl. fénymikroszkóp alatt.


« Krisztus után kromoszómapár »