Bizonyos történelmi nézetek szerint ez volt az ifjak beavatási szertartása az ókori Spártában. A katonai kiképzés és nevelés fontos eleme volt.

Ennek során egy késsel és kevés élelemmel felszerelve „el kellett ejteniük” minél több helótát. A legértelmesebbeknek látszó ifjakat időről időre szétküldték a falvakba; a fiúk ilyenkor csak tőrüket és a legszükségesebb élelmet vihették magukkal. Napközben szétszéledtek, és rejtekhelyeken húzták meg magukat, de éjszaka kimentek az utakra, és megöltek minden helótát, aki kezük ügyébe került. Gyakran még a szántóföldeket is átkutatták, és legyilkolták az ott dolgozó legerősebb és legkiválóbb helótákat.
A krüpteia az egyik eszköz lehetett, amellyel a spártaiak az őket létszámukban sokszorosan meghaladó helótákat féken tartották, de az is lehet, hogy az uralom gyakorlására való képességük igazolására végezték.