láperdő

Patakok, folyók mentén kialakuló, vízkedvelő fákból álló erdő. A láperdők talaja állandóan vízzel telített, de rövidebb-hosszabb ideig annyira megemelkedhet a vízszint, hogy ekkor már nem látszik a talaj. Ez pangóvíz (nem áramlik, egy helyben áll).

Eredet:

ősmagyar: lápa, vápa (láp, mocsár, állóvíz) + erdő


« lándzsa lappangó v. recesszív tulajdonság »