A névelőt egy névszó elé tesszük. A mögötte álló névszó határozottságát vagy határozatlanságát fejezi ki. Összetett szó: név + elő (előtt). Névelők: a, az, egy.

a, az – Határozott névelők. Pontosan utalnak arra, hogy az utánuk következő névszó a sok közül melyik. Meghatározott személyre, dologra vonatkoznak. Például: az alma, a fiú.
Magánhangzóval kezdődő szó előtt „az”, mássalhangzóval kezdődő szó előtt „a” névelő áll.

egy – Határozatlan névelő. Az utána következő névszót határozatlanná teszi. Nem mondja meg pontosan, hogy a sok közül melyik. Azt jelzi, hogy bármelyik lehet.

Például: egy zsömle, egy málnaszem.

Példamondatok:
A névelő a névszó előtt áll.
Személynevek előtt nem használunk névelőt.
Ha nem tudjuk pontosan, hogy melyik dologról van szó, akkor határozatlan névelőt használunk.

(viszonyszó / névelő)