statárium

A statárium sajátos szabályok alapján történő rögtönítélő bíráskodást jelent. Általában kivételes közbiztonsági állapotok idején alkalmazzák súlyosabb bűncselekményekkel megvádoltakkal szemben.
A statáriális eljárás során a bírósági tanács egyetlen tárgyalás után egyhangúlag hozza meg ítéletét, ami általában csak halálbüntetés vagy felmentés lehet, fellebbezésre és kegyelemre nincs lehetőség, a végrehajtásra pedig haladéktalanul sor kerül. Alkalmazására csak rendkívüli esetekben, az államrendet vagy a közbiztonságot súlyosan fenyegető vagy megzavaró körülmények között kerül sor. Ilyen körülmények különösen a háború, forradalom vagy súlyos természeti katasztrófa.

Eredet:

latin: statarius (álló, egy helyben maradó). Eredetileg azt jelentette, hogy a bíróság állva hozta meg a döntését (olyan gyorsan, hogy nem kellett ülésezni hozzá), ezért a statáriális bíróságot magyarul lábon álló bíróságnak is nevezték.


« spóra statisztika »