ispán

  1. 1945 előtt a földbirtokon, a mezőgazdasági munkásokra felügyelő, munkájukat irányító alacsonyabb szakképzettségű, de rendszerint nagy gazdasági gyakorlatot szerzett alkalmazott.

  2. Magas rangú, a király által kiválasztott, a vármegye élén álló tisztviselő. A királyi hatalom képviselője volt. Feladata elsősorban a gazdasági irányítás (kezelte a királyi jövedelmeket), a katonai védelem és a lakosság fölötti bíráskodás, irányítás volt.

  3. Már az Árpádkorban is (1269-től) használják az előkelőkre, de egyéb tisztviselőkre is. Később már csak a királyi tisztviselőkre használják.

Eredet:

ősmagyar: isbán, ősbán (úr, fő intéző)


« ismeretlen Isten »