A rendi állam legfőbb szerve. A király és az országot képviselő rendek vesznek részt a törvényhozásban. A főpapság és a főnemesség személyesen, a városii polgárság és a köznemesség képviselők útján vehettek részt az országgyűléseken. Az első rendi gyűlés Angliában volt 1265-ben. Magyarországon rendszeres rendi országgyűléseket a 15. század közepétől 1848-ig tartottak.
Feladatuk a törvényhozás, az adók és a katonaság számának megszavazása volt. 1687-ig döntöttek a trónörökösről is.
A rendi országgyűlést a király hívta össze. A rendek megtárgyalták a javaslatokat, majd szavazással elfogadták vagy elutasították azokat. Végül a király szentesítette a törvényeket. A tanácskozás nyelve a latin volt, csak a 19. század elején kezdték a magyart használni.