Élő szervezetek által előállított anyag. A növény az egyetlen, amelyik képes élettelenből (víz, szén-dioxid, ásványok) napfény segítségével szerves anyagot előállítani.
A szerves anyagokat egy másik élőlény teste jól tud hasznosítani ahhoz, hogy túléljen. Pl. egy spenótlevél szerves tápanyag, és az emberi test nagyon jól tudja hasznosítani, míg egy ásványi anyagot (pl. kődarabot, ami szervetlen) elég nehezen - még akkor is, ha az porrá van őrölve.

Egy vegyület szervesnek számít, ha biztosan tartalmaz szén atomot. Szervesnek számít akkor is, ha szén atomon kívül, valamennyit a következőből is tartalmaz (akár többet is egyszerre):
+C, H, N, O, F, Cl, Br, I, S, P.

• alkálifémek, alkáliföldfémek

De vannak azonban kivételek is, amelyek annak ellenére hogy tartalmaznak szenet, mégis szervetlennek számítanak. Ezek:

• szén oxidjai, a karbidok, a karbonátok, a hidrogén-cianidok és fém-cianidok (pl. kálium-cianid)
  ezekre példa: CO, CS, CO2, CS2, COS, C3O2, C3S2

A szénvegyületek száma több millió. Ennek oka, hogy a szén az egyetlen olyan elem, amelynek atomjai korlátlan számban képesek egymáshoz kapcsolódni. Így rengetegféle vegyület alakulhat ki.

Példamondatok:

• A növények képesek szerves anyagokat előállítani fényenergia segítségével.
• A cukor is szerves anyag.
• A szerves anyagok tulajdonságait a szerves kémia vizsgálja.