szólás

Ez egy állandósult szókapcsolat (vagyis szavak egymásutánja, amit mindig ebben a formában használunk) és amely általában önmagában nem teljes mondat (pl. „kivágja a rezet”, „falra hányt borsó”). Jellemző a szólásra, hogy hiába ismerjük a benne szereplő szavak jelentését, általában nem érthető meg ezek alapján.

Példa:

  • Kivágja a rezet. Helytáll. Eredetileg pénzben folyó szerencsejátékban az vágta ki a rezet, könnyelműen kidobta az asztalra azt a rézpénzt, amely a játék tétje volt.
  • Falra hányt borsó. Felesleges, értelmetlen dolog.
  • Nagy fába vágta a fejszéjét. (Nehéz dologba kezdett.)
  • Ő a szívem csücske. (Ő a kedvencem.)
  • Nagy kő esett le a szívemről. (Nagy gondtól szabadultam meg.)
  • Nagy port vert föl. (Nagy feltűnést keltett valamilyen esemény.)
  • Napnál is világosabb. (Egyértelmű, érthető.)

« szokásjog szolgáltatás »