ugar

Olyan, hosszabb ideig növénytermesztésre használt földterület, amelyet pihentetés miatt (hogy visszaálljon a talaj termőképessége), egy ideig, rendszerint egy éven át felszántott állapotban, bevetetlenül hagynak.

Eredet:

szláv: ugar, uhor (ugar, felégetett tarló) < ugority (éget, perzsel) Eredetileg az égetéssel nyert vagy égetés útján trágyázott szántóföldet jelentették.


« tüske újkor »