vármegye

Az országnak közigazgatási hatalommal bíró területe.

A vármegye valójában megyét jelent, de vármegye volt az elnevezése 1949-ig, amikor is hivatalossá vált a megye elnevezés.

I. István idején, a 11. században létrehozták a magyar világi (tehát nem egyházi) közigazgatás alapját, a királyi vármegyét. Ez a királyi vár (földvár, néhány kővár) körüli földeket foglalta magában és az ispán irányítása alatt állt. Ő látta el a helyi igazgatási, adószedési, katonai és bíráskodási feladatokat.
A XIII. században a vármegye fokozatosan nemesi vezetés alá került. A főispánt a király nevezte ki, de az alispánt és a szolgabírákat egy idő után a megyei nemesek választották. A vármegyerendszer jóformán az egész Magyar Királyságot behálózta.

Példamondatok:

  • Egyes vármegyék területe ma már nem Magyarország része.
  • Ezen időszakban 70 vármegye létezett Magyarországon.
  • Békés vármegye székhelye Gyula volt.

Eredet:

magyar: vár + megye (határ) A régi magyarban a határ: nagy kiterjedésűt is jelentett. Tehát vármegye = vár + a környező nagyobb terület.


« várjobbágy város »